Bambusz

bambusz001A keleti stílusú kert nélkülözhetetlen növénye, mely híres hajlékonyságáról és rugalmasságáról, ráadásul őshonos élőhelyén a pandák legfőbb táplálékául szolgál. A bambusz több mint ezer faja ismert, a perjefélék családjába tartozó, évelő, örökzöld növény.

Némelyik faj akár 20 méter magasra is megnőhet, szárvastagsága pedig eléri a 15 cm-t, azonban nem ez az általános. Találkozhatunk térdmagasságig érő törpebambusszal, álomszerűen lecsüngő ernyőbambusszal, és akár a 10 méterig magasságig megnövő óriásbambusszal is.

Közép-Európában, Magyarországon az enyhe telek ellenére inkább a téltűrő fajták közül válogassunk, melyek -22°C-ot is kibírják károsodás nélkül. Tökéletes választás lehet a Fargesia demissa Gerry, melynek szára különleges sötét lilába hajló színárnyalatú, magasság 2-3 méter közötti, és a -20°C hőmérsékletet is átvészeli.

Szaporítani igen egyszerűen lehet, az anyanövényről leválasztott gyökérdarab elültetésével. A gyökér (rizóma) a föld alatt minden irányba szétterjed, majd ezekről tavasszal bújnak ki a hajtások. Hihetetlen gyorsasággal megnőnek, 4-6 hét alatt akár a teljes magasságot is elérhetik, ilyekor azonban levélzet még nem látható rajtuk. Az eddigi legnagyobb növekedést Phyllostachys edulis Pubescens-nak tulajdonítják, amelynek a hajtása egy nap alatt 121 cm-rel haladta meg az előző napi magasságát. A bambusz éjjel sokkal jobban nő, mint nappal, melyre még meggyőző magyarázatot nem sikerült találni.

Téli fagyos időszakot kivéve a gyökérzet egész évben fejlődik, ezért szárak ritkításával és az oldalhajtások eltávolításával tudjuk a növény kordában tartani. Egy legalább 60 centiméter mélyre süllyesztett erős fóliával is (rizóma-gát) megakadályozhatjuk a gyökérzet nem kívánatos terjedését. A szár az első évben eléri teljes magasságát és vastagságát, azonban a szilárdságát, a rugalmasságát, a hajlékonyságát 5-6 év alatt éri el, csak ezután érdemes felhasználni.

bambusz002A ligetet alkotó bambuszfajok, például a Phyllostachys és a Sasa mindenképp rizóma-gátat igényelnek, a szárak ritkításával pedig megőrzik nyitott növési jellegüket. A zsombékos növésű fajok (Fargesiák) nem növesztenek gyökérnyúlványokat, így kis kertekbe is bátran elültethetjük. Cserépben való nevelésre csupán néhány fajta alkalmas, például a Fargesia Rufa, a legtöbb fajta azonban gyökérzete túl szűkösnek találja a rendelkezésre álló területet, a víz- és tápanyaghiány következtében kicsi, hegyes leveleket termeszt, majd el is hullatja azokat.

A bambusz fiatal szárának alapszíne a zöld, mely később éri el fajtájára jellemző színárnyalatot. Jellemző a zöld szín, azonban igen gyakran találkozhatunk sárga, bíbor, mély lila vagy fekete árnyalattal is, melyet csíkok, de akár pöttyök is díszíthetnek.

A bambuszt tavasszal érdemes elültetni, hogy a következő hideg évszak beálltáig meg tudjon erősödni. Mivel több, mint 1000 faja létezik, ezért vásárláskor érdeklődjünk, hogy milyen helyre érdemes a kertbe ültetnünk. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb bambusznak, amikor már kellőképpen megerősödött, legalább 5 órányi napsütésre van szüksége naponta. Ha túl kemény a talaj, akkor a gyökérzet nagyságának duplája legyen az ültető gödör mérete, az aljára pedig szórjunk darált tőzeget. Az alacsony növekedésű fajtákat talajtakaróként, a közepeseket sövényként, a magasakat pedig térelválasztóként használhatjuk. Szoliterként (egyedülálló növény) is megállja a helyét, ezt azonban inkább konténeres nevelés esetén tudjuk biztosítani, hiszen a földbe ültetve igen nehéz gátat szabni a terjedésének.

A fiatal bambusz vízellátására figyelnünk kell, hiszen enyhe időben elegendő a heti kétszer öntözés, meleg, száraz, szeles időben akár a napi öntözést is igényli. A vízhiány következtében gyengén fog növekedni, a túlöntözés hatására azonban a levélzetét elhullatja. A konténerbe ültetett bambusz még érzékenyebb a környezeti hatásokra, a szélre, szárazságra és napsütésre. Figyeljünk rá, hogy nyáron a konténer ne tudjon túlforrósodni, télen pedig a hideg, a fagy ellen kell megvédeni: tekerjük körbe az ültető edényt jutazsákkal vagy süllyesszük be cseréppel együtt egy ágyásba, így a gyökérlabda nem tud megfagyni.

bambusz003A bambusz üreges szára rendkívül erős, stabil, ugyanakkor rugalmas és hajlékony, így felhasználása sokoldalú. Készítenek belőle kerítést, kültéri és beltéri bútorokat, de híres evőpálcika alapanyaga is bambusz. Japánban a XI. században épített első ágyúcsövek szintén bambuszból készültek (hucsong), de a hajlékonyságát és rugalmasságát kihasználva íjat is konstruáltak belőle. A bambuszszár rostjaiból a textilipar viszkóz szálat készít, majd ezt felhasználva készít például zoknikat, harisnyákat belőle. Környezetbarát alapanyag, természetes nedvszívó hatásának köszönhetően pedig rendkívül kellemes viselet.