Öntözőrendszer téliesítés
Az öntözőrendszer téliesítését az első fagyok előtt szükséges elvégezni, mert a rendszerben maradt víz fagyás közben tágul, ami jelentős károkat okozhat. Az októberi talajmenti fagyok sem veszélytelenek, hiszen a csőhálózat 20-30 cm-re fekszik a talajfelszíntől. A KPE csövek elméletileg nem törnek el, de ha hosszú éveken keresztül tágul-zsugorodik az anyag, az gyengíti a szerkezetet. A mágnesszelepek, szórófejek és egyéb szerelvények víztelenítése azonban rendkívül fontos, mert a befagyó víz károsítja a belső részeket, még a rézből készült idomok is eltörhetnek. Ezért ne halogassuk az öntözőrendszer víztelenítését.
Három szokványos módszer létezik: kézi ürítés leeresztő csapokkal, ürítés automata ürítő szelepek segítségével, sűrített levegős kifúvás. A leeresztő csapokat az öntözőrendszer legmélyebb pontján találjuk. Először zárjuk el az öntözőrendszer főcsapját, majd nyissuk ki a leeresztő csapokat. Ha a szórófejeken visszafolyás gátló van, akkor emeljük fel a kiemelkedő részeket, hogy a benne maradt víz vissza tudjon folyni a csővezetékbe. Ezt módszert alkalmazva maradhat ugyan némi víz a rendszerben, de az annyira minimális mennyiségű, hogy megfagyva sem okoz jelentősebb kárt. Amikor az összes víz kifolyt az öntözőrendszerből, zárjuk el a leeresztő csapokat. Automata ürítő szelepeket a szárnyvezetékek (a mágnesszelep és a szórófej közötti csőszakasz) legmélyebb pontjaira szoktuk szerelni. Ezek automatikusan kinyitnak, ha a rendszerben a nyomás 0,7 bar alá csökken, így szelepeken keresztük a víz kifolyik. A fagyok beállta előtt zárjuk el a főcsapot, nyissuk meg a mágnesszelepeket, hogy a víz a gerincvezetékből a szárnyvezetékekbe folyjon, majd az ürítő szelepeken keresztül távozni tudjon. A két módszer kombinálható, feltéve, ha az öntözőrendszer rendelkezik kézi ürítő csapokkal és automata ürítő szelepekkel is.
A sűrített levegős kifúváshoz szükség van egy legalább 30 l/min, nagyobb öntözőrendszer esetében 70 l/min kompresszorra. A főcsapot követő visszacsapó szelep utáni ürítési pontra csatlakoztassuk a kompresszor tömlőjét. A kifúvatás megkezdése előtt zárjuk az öntözőrendszer főcsapját, majd nyissuk ki azt a csapot, amelyikre a kompresszort csatlakoztattuk. Indítsuk el a vezérlőn azt a zónát, amelynek szórófejei a kompresszortól legtávolabbra esnek. Nyissuk meg lassan a kompresszor szelepét, hogy levegő jusson az öntözőrendszerbe. A kifúvatáshoz használt sűrített levegő nyomása soha ne legyen nagyobb 3,5 bar-nál. Folyamatosan indítsuk el az összes zónát a legtávolabbi zónával kezdve haladjunk a módszeresen a kompresszorhoz közel eső felé. A zónákat addig tartsuk nyitva, amíg finom permet formájában az összes víztől megszabadul az öntözőrendszer. Egy-egy zónát inkább két-három rövidebb fúvással víztelenítsünk, mint egy hosszú kifúvással. Amikor már nem jön több víz az adott zóna szórófejeiből, ne folytassuk a kifúvást tovább, mert a száraz csőben haladó sűrített levegő hőenergiává alakul, ami károsítja az alkatrészeket. Ha az összes vizet eltávolítottuk az öntözőrendszerből, csatlakoztassuk le a kompresszort, és a nyitott ürítő csapokon keresztül hagyjuk a felgyülemlett nyomást távozni.
A legbiztosabb megoldás az, ha nem vesződik egyedül az öntözőrendszer téliesítésével, hanem megbízza csapatunkat, akik gyorsan és nagy szakértelemmel végzik el a feladatot.